A fríbúvárkodás biztonságos sport, ha betartják az alapvető szabályokat. A balesetek szinte kivétel nélkül a biztonsági protokollok be nem tartásából erednek. Ezért az egyik legfontosabb tudás, amit minden fríbúvárnak el kell sajátítania, a biztonságos merülési szokások kialakítása.
Az alapszabály: soha ne merüljön egyedül
Ez nem csupán egy ajánlás, hanem alapvető biztonsági követelmény. A vízalatti eszméletvesztés, amelyet "shallow water blackout"-nak neveznek, szinte tünet nélkül következik be, és az áldozat öntudatlanul süllyed el. Egyedüli merülésnél nincs, aki megmentse.
A megfelelő mentőbúvárnak (buddy) a búvár felszínre érkezésétől számított húsz méteren belül kell tartózkodnia, és folyamatosan figyelnie kell a merülőt. Nem elég, hogy valaki a közelben van, aktív megfigyelésre van szükség.
Hiperventilláció tilalma
A hiperventilláció, vagyis a gyors, erőltetett légzés merülés előtt, veszélyes tévhiten alapul. Sokan azt gondolják, hogy így több oxigént lehet raktározni, de valójában a vér CO₂-szintjét csökkentik, ami elnyomja a légzési reflexet. Ez lehetővé teszi, hogy a búvár oxigénhiányos állapotba kerüljön anélkül, hogy kényszerlégzést érezne, és eszméletét veszti.
A merülés előtti helyes légzéstechnika lassú, relaxált légzés, amely maximálisan feltölti a tüdőt anélkül, hogy hiperventillálna.
A szintidő betartása
A felszíni pihenőidő legalább kétszer annyi legyen, mint a merülési idő. Tehát ha a merülés két percig tartott, legalább négy percet kell pihenni a következő merülés előtt. Ez lehetővé teszi a szén-dioxid kiürülését és az oxigénszint visszaállítódását.
Nyílt vízen: kötél és bója
Nyílt vízi vertikális merülésnél kötelező a merülési kötél és a jelzőbója használata. A kötél referenciát nyújt a mélységhez, és segít az egyenlítési nyomásban. A bója jelzi a vízi forgalomnak a merülési helyszínt, ami különösen fontos a Balatonon vagy egyéb forgalmas vízfelületeken.